A szent és gyönyörű gránátalma ma csodálatunk tárgya lesz, kedves olvasóink! Ennek a gyümölcsnek az ékszeres kivitelezése mindig örömet okoz, és ennek a gyümölcsnek a mély szimbolikája még vonzóbbá teszi a gránátalma ékszerinkarnációit.
Élet és halál szimbóluma. Két egymást kölcsönösen kizáró fogalom – ilyen a gránátalma szimbolikája.
A gránátalma nemcsak ízében, hanem kultúrtörténetében is gazdag. Egyes vallástörténészek azt állítják, hogy ezt a tiltott gyümölcsöt próbálta ki Éva, majd Ádám. Gránátalma, nem alma – latin neve punica granatum – szemcsés vagy magvas almát jelent.
Földi története az írott civilizáció legelején kezdődik, amikor ezt a gyümölcsöt az egyik legkorábbi ember termesztette.
Szimbolika és rituálék alakultak ki e gyümölcs körül, amelyek a mai napig tartanak.
Az ókori perzsák azt hitték, hogy magjai a termékenységet és az újjászületés ciklusát jelképezik. Ezt a hitet görög és egyiptomi kortársaik is osztották a Tutanhamon sírjában talált gránátalma alakú vázákban.
A modern Görögország és Törökország egyes részein még mindig fennáll az a hagyomány, hogy a menyasszony egész gránátalmát dob új otthona ajtajára: a szétszórt magvak azt jelképezik, hogy hány gyermeket fognak megáldani az ifjú házasok.
A mezopotámiai akkádok a bíborvörös gyümölcsöt a termékenységgel is egyenlővé tették, és a gyümölcsöt Istárnak, a szerelem és termékenység istennőjének szobrainak ajánlották fel.
A babilóniaiak tisztelték a virágzó gyümölcsöt, és állítólag kiemelt helyen szerepelt Babilon függőkertjében, az ókori világ hét csodája egyikében, ahogy a görögök nevezték.
Halhatatlan élet
A gránátalma modern státusza, mint öregedésgátló szuperélelmiszer, talán nem is olyan távoli, mivel a gyümölcs egykor az örök életet is képviselte.
Xerxész perzsa király, aki a Krisztus előtti ötödik században uralkodott, állítólag harcosok seregét állította a görögök ellen éles pengék helyett ezüst- és aranygránáttal díszített lándzsákkal, az erő és a halhatatlanság szimbólumaként.
- Szeretnék egy kis kitérőt tenni – vessen egy pillantást Xerxész (16. század) portréjára, és arra, hogyan ábrázolták őt a hollywoodi kasszasikerben...
Hagyományosan a gyümölcs levéből egy kortyot kaptak azok, akik a halál ajtajában álltak abban a reményben, hogy az meggyógyítja és meghosszabbítja az életüket, és a gyümölcsből néhány magot is a szájába tettek, aki már meghalt.
Ezt a különleges szertartást a szomszédos Mezopotámiában élő sumérok is végrehajtották, akik szentnek tartották a magokat. Az elhunytnak felajánlva azt hitték, hogy az elhunyt halhatatlanná válik.
A kereszténységben a reneszánsz művészek a kis Jézust az anyja ölében ábrázolták, gyakran egy gránátalmát szorongatva – ezúttal az emberiség új életének és reményének szimbolizálására. Ez az asszociáció számos 15. és 16. századi műalkotásban megjelenik.
A görög mitológiában a növényt a "halottak gyümölcsének" is nevezik, és állítólag Adonisz véréből nőtt. De itt úgy tűnik, hogy a gyümölcs túlmutat az élők és a holtak világán, és közülük a leghíresebbet Hádész ajánlotta fel Perszephonénak.
Hádész és Perszephoné szerelmi története
Egy csodálatos mítosz a földi évszakok körforgásáról, arról, hogy az élet és a halál elválaszthatatlanul összefügg egymással, elmeséli, hogy a halottak alvilágának istene, Hádész beleszeretett és elrabolta a tavasz gyönyörű, fiatal istennőjét - Perszephoné (Proserpina). ).
Ez a mítosz az anyai szeretetről is szól – elvégre Perszephoné édesanyja, a termékenység istennője, Demeter annyira elszomorította lánya elvesztését, hogy hideg tél jött a földre...
Demeter szimbolikája érdekes - általában rozskalászokkal (búzával) és sarlóval ábrázolják.
Proserpina Hádész királyságából való visszatérésének története meglehetősen hosszú, de milyen szerepet játszott benne a gránátalma? A tiltott gyümölcs szerepe furcsa módon. Proserpina örökre visszatérhetett volna az élők világába, ha nem evett volna semmit a holtak világából, de megkísértette néhány gránátalmamag...
És mostantól fogva örökkön örökké Hádész mellett kell maradnia. De Demeter anya annyira aggódott a lányáért, hogy Zeusz Legfelsőbb Isten mégis úgy döntött, Proserpina 6 hónapig az alvilágban marad (pontosan 6 gránátalmamag), és 6 hónapra visszatér anyjához. És így, amikor Proserpina elhagyja férjét, tavasz és nyár jön a földön, és amikor visszatér Hádészba, a tél beborítja a földet hidegével.
Elképesztő mítosz. Valahányszor újraolvasom, elmélyülve az istenségek archetípusaiban és két ellenfél szerelmi történetében, megértem, mennyire összefonódik az élet és a halál, és ebben a legjobb világban nincs semmi véges.
Igen, a legmisztikusabb és legérthetetlenebb jelentés ebben a gyümölcsben...
Lapozd át a gránátalma gyümölcsök formájú dekorációinak galériáját:
Az ékszerészek által gránát formájú ékszerek az esztétikai kecsesség mellett az élet teljességét, a gazdagságot és az egészséget is szimbolizálják.
