Mennyi arany van valójában az olimpiai érmekben?

Érdekes

Ha érdeklődik az olimpia iránt, valószínűleg elgondolkozott már azon, hogy miből készülnek az aranyérmek. Valóban nemesfémekkel díjazzák a sportolókat? Értjük a témát.

Mit díjaztak az első olimpia győztesei?

Kezdjük azzal, hogy az ókori olimpiai játékokon nem volt arany-, ezüst- vagy bronzérem. A játékok győztesét a Zeusz temploma közelében termő szent olajfa ágaiból készült babérkoszorúval jutalmazták. A díjat, akárcsak az érmet később, a nyakban viselték.

Az olimpiai játékok ókori görög neve "Olympiakoi Agnos" volt, ami pontosabban "olimpiai fájdalom, gyötrelem vagy küzdelem" volt.

Mikor jelent meg az aranyérem?

Először 1894-ben osztottak ki érmet az olimpiai játékokon, de akkor már csak két díj volt: ezüst és bronz. Többre értékelték az ezüstöt, így pont ilyen érmet osztottak ki az első helyért. És csak az 1908-as londoni olimpiai játékokon az aranyat első díjként vezették be, az ezüst lett a második, a bronz pedig a harmadik helyre került.

Ezzel párhuzamosan megjelent az olimpiai éremharapás hagyománya: így a győztesek megmutatták, hogy tiszta aranyból jutalmazták őket, mivel a fém puhasága miatt fognyomok maradtak rajta.

Mennyi arany van az olimpiai érmekben?

1912-es olimpiai aranyérmek. Smithsonian amerikai indiánok nemzeti múzeuma. Fotó: Katherine Fogden, NMAI. Magángyűjtemény

Tiszta arany volt az olimpiai első hely jutalma rövid ideig. Az 1912-es stockholmi olimpiától kezdődően új szabályt vezettek be az olimpiai érmek színvonalára vonatkozóan. Kimondja, hogy minden aranyéremnek legalább 6 gramm aranyat kell tartalmaznia, és 925-ös ezüstből kell készülnie.

Az érmek mérete játékonként változik, de a nemesfémtartalom változatlan marad. Az aranyérem 1,45% aranyból, 6% bronzból és 92,5% ezüstből készül. Az ezüstérem 925 sterling ezüstből, a bronzérem pedig bronzból készült.

Hogyan készülnek az olimpiai érmek?

Az olimpiai érmek ugyanúgy készülnek, mint sok modern érme.

A minta kiválasztása után a pénzverde először 3D-s modelleket készít, amelyek segítségével teljes méretű éremformát készítenek. Ezeket a formákat ezután hőkezelésnek vetik alá, hogy előkészítsék őket a sajtolási folyamatra. Ezt követően a kívánt összetételű ötvözetet a formákba öntik, és hidraulikus prés alá küldik. A sajtó ereje alatt a kiválasztott képpel érmek keletkeznek.

A kapott érmeket manuálisan véglegesítik: a szalag rögzítőelemeit rájuk forrasztják, és a megjelenésük javítható.

Videó arról, hogyan készültek a 2016-os olimpiai és paralimpiai érmek:

 

Újrahasznosított érmek

Ez a hagyomány 2016-ban Rióban kezdődött, és 2020-ban Tokióban folytatódott. Az olimpiai érmek újrahasznosított értékes anyagokból készültek, mert az sokkal környezetbarátabb és a modern fejlődésnek megfelelő.

A riói olimpián az ezüst- és bronzérmekhez 30%-ban újrahasznosított anyagokat és 50%-ban újrahasznosított PET-szalagot használtak. Az aranyérmekhez újrahasznosított 925-ös sterling ezüstöt használtak, amelyet tükrökből, röntgensugarakból és egyéb hulladékokból szereztek be. Ezenkívül a kompozíció teljesen higanymentes volt.

2020-ban Tokió megismételte a kísérletet az érmek környezetbarát jellegével, így még nagyobb méreteket öltött. A szervezők arra szólították fel az olimpiai szurkolókat, hogy adományozzák régi elektronikai eszközeiket, hogy nemesfém alkatrészeiket újrahasznosítsák a győztesek nyereményeibe. Az akció eredményeként 30,3 kg arany, 4 kg ezüst és 100 kg bronz gyűlt össze.

 

Forrás