Gneisz - leírás és eredet, tulajdonságai, terjedelme

A módosult kőzetek közül jól ismert és elterjedt a gneisz kőzet. Ez egy gránitszerű kő, világos színű csíkokkal és lencsékkel, amelyek rétegekkel vagy sötét színű csíkokkal váltakoznak. A fajta neve a német "Gneis"-ből (ismeretlen eredetű bányászkifejezés) származik. Nagy területet fed le, egész hegyláncokat alkotva.

Történelem és eredete

A gneisz eredete, mint korábban, rejtély és heves vita tárgya. A rendelkezésre álló hipotézisek a következő néhány feltételezésen alapulnak.

Egyes szakértők a gneiszeket a Föld külső kemény héjának (a litoszféra felső részének) maradványainak tekintik, amelyek a tüzes folyékony halmazállapotból szilárd tömeggé való átmenet során keletkeztek. Más szakértők szerint ez a kőzet egy kitörés eredménye, majd a kőzetnyomás, a kőzetekben lévő gázok és folyadékok nyomása, valamint a légköri nyomás megnyilvánulása következtében módosult és lamináltság eredménye.

Van egy olyan változat is, hogy a gneiszek az ősi óceán kémiai üledéke, amely a víz hőmérséklete és az akkori légköri nyomás hatására kristályos állapotba került.

Sokan üledékes kőzeteknek tartják őket, amelyek évezredek óta változtak a föld hőmérséklete, nyomása és ásványvizei hatására. Vagy üledékes kőzetek, amelyek közvetlenül a lerakódás után kristályosodtak ki, és ma is ilyen állapotban vannak.

Így a gneisz három típusát különböztetik meg a képződésük módja szerint:

• magmás;
• üledékes;
• metamorf.

Metamorf gneiszek (a magmás és üledékes kőzetekből képződnek fizikai-kémiai tulajdonságaik megváltoztatása során).

Minden gneisz nagyon ősi. A legrégebbi szürke gneiszek négymilliárd évesek, ami majdnem megegyezik bolygónk korával.

A gneiszképződés legaktívabb időszaka 2,5-2,0 milliárd évvel ezelőtt következett be. Ősibbek a szürke gneiszek. Ennek a fajtának a komplexumai minden nagyobb platformon ismertek. Az Akasta gneiszeket tartják a legrégebbinek, amelyet a szürke gneisz komplexum hozott létre, amely a Kanadai Pajzstól nyugatra fekvő Slave tartományban került felszínre.

A tudósok szerint a bolygó legrégebbi kőzete az Akasta régió szürke gneiszei, amelyekből a Kanadai Pajzs Rabszolga-eokratonjának alapja keletkezik. 4 milliárd évesek.

REFERENCIA! Egyes gneiszek fiatalabbak – a kainozoikum időszakban keletkeztek a magas hőmérsékletű metamorfózis miatt.

Ásványi kitermelés

A gneisz nem olyan elterjedt, mint a márvány. Ennek a kőzetnek a nagy képződményei Skandináviában és Kanadában ismertek. Az orosz jól ismert lelőhelyek Karélia, Murmanszk és Leningrád régiókban találhatók. Ukrajnában nagy lelőhelyek ismertek.

A gneisz lelőhelyek fejlesztését kőbányákban végzik.

A bányászatot nyersen, zúzva vagy darabolva szállítják.

A masszívumtól való elválasztás módja a kőzet fizikai és mechanikai tulajdonságaitól, előfordulásának körülményeitől, valamint az előállítani kívánt termék típusától függ.

A gneisz kitermelése, mint bármely más kőzet, három fő szakaszban történik:

• Először felderítési munkát végeznek.
• Ezután meghatározzák a telepi nyersanyag készleteket, kidolgozzák a termelési projektet és elkészítik a megvalósíthatósági tanulmányt. Ebből a célból kőzetmintákat vesznek, megvizsgálnak, és meghatározzák azok fizikai és mechanikai tulajdonságait.
• Csupaszítási műveletek a területen.
• Ezután a kőbánya megszervezését végzik el, a kőzet bányászatának folyamatát párkányok végzik. A szikla elválik a masszívumtól.

Fizikai-kémiai tulajdonságok

Kémiai összetétel:

• SiO2 68-72%,
• Al2O3 15-18%,
• Na2O 3-6%,
• Fe3O4 1-5%,
• CaO 1,5-4%,
• MgO 1,5%-ig.

Kőfajták

A gneiszt alkotó kőzetek természetéből adódóan a következők vannak:

• Orthogneisses.
• Paragneisses.

Az ortogneiszeket magmás kőzetek átalakításával állítják elő. A paragneiszek az üledékes kőzeteknél fellépő metamorf változások következményei.

Az ásványi összetétel szerint a gneiszeket megkülönböztetik:

• Plagiogneisses.
• Biotit.
• Moszkvai.
• Két egér.
• Piroxén.
• Szkapolit tartalmú.
• Anortita.
• Korund tartalmú.
• Graphitoid.
• Amfibol.
• Lúgos.

A szerkezeti összetételt és a textúrát figyelembe véve a gneiszek a következők:

• Fán élő.
• Látvány.
• Szalag.
• Leveles.
• Norite.
• Nefelin.

A gneiszfajták megkülönböztetésének kritériumai az ásványi és kémiai összetétel, valamint a kőzet szerkezete és állaga. Például minden magmás kőzet, amelyben a nefelin jelentős szerepet játszik, nefelinfajtáknak minősül.

Az ásvány alkalmazási köre

A pala csökkenti a metamorf kőzetek építő tulajdonságait, különös tekintettel a fagyállóságra és az agyagpalával párhuzamos irányú szilárdságra. Így a gneissek szilárdságukban és külsőleg gyengébbek a gránitnál, de sűrűbbek, mint az üledékes kőzetek, amelyekből keletkeztek.

Érthető az építők érdeklődése e fajta iránt. A gneisz általában nem hasad fel gyengeségi síkra, mint a legtöbb metamorf kőzet. Ez lehetővé teszi, hogy ebből a kőből zúzott követ utak, helyszínek és tájépítészeti projektekben használjon.

Ezt a fajtát széles körben használják építőkő (zúzott kő és törmelék) előállítására. A gneisszeket különféle objektumok építésére használják: épületek, templomok, parkok, járdák, udvari födémek, járda. A nagy sűrűségű és szép szerkezetű gneiszeket (gneisz-gránitok) épületek és építmények díszítésére használják: homlokzati falak, oszlopok, lépcsők, padlók és kandallók.

Alapozásra, homlokzati töltésekre, csatornákra, járdákra, mint a törmelékkő, gyakrabban használják a gneiszt, mivel rétegekre bontással könnyebben kinyerhető. Néhány gneisz elég tartós ahhoz, hogy méretkőként is jól működjön. Ezeket a köveket fűrészelik vagy tömbökre és táblákra vágják, amelyeket különféle építési, burkolati és járdaszegély-projektekben használnak.

Néhány gneisz fényes fényű, és elég vonzó ahhoz, hogy építészeti kőként használhassák. Csiszolt gneiszből gyakran készülnek a gyönyörű padlólapok, burkolókő, lépcsők, ablakpárkányok, munkalapok és temetői emlékművek.

Minél jobban hasonlítanak a gneisz kőzetek a gránit szerkezetére, annál nagyobb az értékük. A sávos és sávos gneiszeket e fajta legrosszabb képviselőinek tekintik.

Egy olyan iparágban, mint a „kereskedelem”, minden látható, összefonódó földpátszemcsét tartalmazó kőzet „gránitnak” számít. A gneiszek és más „gránitként” forgalmazott kőzetek látványa sok geológust aggaszt. A méretkövekkel való kereskedésnek ez a régóta fennálló gyakorlata azonban leegyszerűsíti az ügyfelekkel folytatott megbeszéléseket, mivel nem mindenki ismeri a szokatlan magmás és metamorf kőzetek műszaki elnevezését.

Érdekes a kő

A gneiszeket bolygónk legrégebbi kőzetei közé sorolják. A bennük lévő cirkonok elemzésével meg lehet határozni a Föld keletkezésének időpontját. Ma az ausztráliai Jack Hill gneiszben talált legrégebbi cirkont tartják a legrégebbinek. A tudósok szerint 4,4 milliárd éves.

Az ásványtan tudományában a "gneisz" kifejezés különféle definícióit használják. Valójában ez a kő egy módosított gránit. Ráadásul néha nem lehet őket megkülönböztetni egymástól. A gneisz súlya és szilárdsága külsőleg hasonló a gránithoz, ezért olcsóbb, mint az építészek és az építők.